HÍREK
- 2025.04.14.
| Április 26. túra!
- 2025.04.14.
Egynapos túra, Bánki-tó + Prónay-kilátó!tovább
| Oktatás a Margitszigeten!
- 2025.04.14.
Április 27. vasárnaptovább
| Caorle pünkösd
- 2025.04.14.
Népszerű olasz tengerparti túránkra már jelentkezhetsz! Időpont: június 6-9.tovább
| 2025-ös tervek
- 2024.12.24.
- Március 14-17: Mediterrán Horvát Tengerparti Túra KRK szigetén;
- Május 1-4: Illatos Tavaszi Túra virágzó gyümölcsfák között a Wachau dombvidéken, a Willendorfi Vénusz nyomában.
- Június 6-9: Pünkösd Caorléban Hemingway nyomában, a casonék labirintusában!
- Július 31-augusztus 3: Élménydömping Stájerországban! Dachstein, a hegyek királya, Gosau-tavak, a salzkammerguti tóvidék egyik legvadregényesebb természeti látványossága, a Hallstatti tó, és megannyi varázslatos alpesi kirándulóhely!tovább
|
|
| |
| PÜNKÖSD A FELVIDÉK SZÍVÉBEN: MÁJUS 17
|
BESZTERCEBÁNYA, KÖRMÖCBÁNYA, ÚRVÖLGY...
.....és még megannyi történelmi helyszín, színek, ízek, élmények, várak, templomok, vizek, kövek, erdők, mezők! Ezen a pünkösdi hosszúhétvégén folytatjuk a Felvidék felfedezését, május 17 és 20 között.
A felvidéki bányavárosok szépsége és gazdagsága mindig is legendás volt, ám három még közülük is kiemelkedő hírnévre tett szert. A bányáikból származó kiváló minőségű nemesfémeknek köszönhetően Besztercebánya, Selmecbánya és Körmöcbánya neve Európa-szerte ismert volt már a középkorban is, és ma is népszerű turisztikai célpontnak számítanak. Tavaly Selmecbányát és környékét fedeztük fel, idén Besztercebányával és Körmöcbányával folytatjuk a káprázatos környezetben fekvő bányavárosok felfedezését, de megnézzük Zólyom várát, Úrvölgyet, Garamszeget is!
Túrázunk érintetlen völgyekben, Donovaly fantasztikus panorámában bővelkedő túraösvényein, és élvezhetjük egy relaxáló gyógyfürdő áldásos hatását is, hiszen szállásunk egy békés, komoly múltra visszatekintő fürdővárosban lesz.
|
|
BESZTERCEBÁNYA, A RÉZBÁNYÁSZAT FELLEGVÁRA
A Körmöci-hegység lábánál fekvő Besztercebánya a történelmi Magyarország egyik legfontosabb bányavárosa volt – ma Közép-Szlovákia központja.
A várost német bányászok alapították, és már 1255-ben szabad királyi városi rangot kapott IV. Bélától. Az itt bányászott réz jelentős részét külföldön adták el, a befolyó pénz pedig a városnak mesés gazdagságot hozott. Ebből az időszakból sajnos mára nem sok látnivaló maradt, ugyanis Besztercebányát 1500-ban, illetve később is több alkalommal tűzvész pusztította.
A tűzvész után barokk és reneszánsz stílusban építették újjá, az óváros mai arculatát is ez a két irányzat határozza meg.
A város fénykora a 15. és 16. századra esik, ekkor működött itt a Thurzó és Fugger család híres rézbányászati társasága.
A Rákóczi szabadságharc idején fontos hadiipari központ volt. 1708-ban visszafoglalták a császáriak. Erődítményeit lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle.
Az óváros domináns látványossága a vár, ahol a királyi kincstárból és a bányákból odaszállított kincseket őrizték. Az Őrtoronyból, amely a városi fogház része, csodálatos kilátás nyílik a főtérre. Itt található a híres Thurzó-ház – az egykori Magyar Rézkereskedelmi Társaság székhelye –, amely ma múzeum.
A város főterén található Szűz Mária-templomban megcsodálható az értékes Szent Borbála-szárnyas oltár Lőcsei Pál mester műhelyéből, egy gótikus keresztelő kőkád, valamint a 15. század végén készült Mária Magdolna-szárnyas oltár.
A város további értékes műemlékei közé tartozik még a Mátyás-ház, a Bányász-bástya, a szlovák templom, a Pap-bástya, a Szent Erzsébet-kórháztemplom, a városháza, valamint gótikus és reneszánsz stílusú polgári házak (Thurzó-ház, Benyicki-ház).
|
|
Körmöcbánya – az Aranyváros
Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosa és pénzverőhelye. Már a XII. századtól említik a korabeli források, amikor is sziléziai és türingiai német telepesek érkeztek a Vág folyó gazdag arany- és ezüst lelőhelyeiről híres völgyébe. Károly Róbert 1328-ban szabad királyi bányavárosi jogokkal ruházta fel a települést, és megalapította a királyi pénzverdét.
1335-től itt verték a híres aranyforintot, amely később „körmöci dukátként” vált általánosan elfogadott fizetőeszközzé, és messze földön ismertté tette a felvidéki város nevét. A körmöci dukát évszázadokon keresztül a legbecsesebb, legértékállóbb pénz volt az európai piacokon.
Az „aranyváros” a történelmi korokban mindig élvezte a királyok kegyeit. Az aranybányászat a 14-15. században élte fénykorát, a 15.század közepén évente már 14 ezer körmöci dukátot vertek itt. A történelem viharai, a hódítások nem hagyták érintetlenül Körmöcbányát sem, a husziták 1433-ban elfoglalták és kifosztották, 1449-ben Hunyadi János megpróbálta visszaszerezni, de hiába ostromolta az ekkor már hatalmas várfallal és vizesárokkal körülvett várost, nem járt sikerrel.
Mátyás király 1462-ben békekötéssel csatolta vissza, de sok nyugalmat a további századok sem hoztak a város lakóinak. 1560-ban jelentős részét tűzvész pusztította el. A feljegyzések szerint 1767-ben a körmöci bányákban mintegy 1300 bányász dolgozott, ekkoriban az iparosodó város lakossága – több mint ezeregyszáz családdal – meghaladta az öt ezer főt. 1849-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg Görgey a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át Besztercebánya felé.
A vasút 1869-1872 között épült, újabb lökést adva az iparosításnak, ekkor gyárak és üzemek sora létesült.A település 1920-ig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott, a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolták.
Körmöcbánya szimbóluma az 1465-ben épült Szent Katalin-vártemplom, a mellette lévő óratoronyban van a város legrégebbi és legnagyobb harangja. A hangulatos óvárosban tett séta már önmagában is élmény, de aki még ennél is többre vágyik, feltétlenül keresse fel a Pénz- és Érmemúzeumot is.
|
|
Úrvölgybe a csend is hazajár megpihenni
A közép-szlovákiai ÚRVÖLGY(Špania Dolina) község népi építészeti műemlékrezervátumát az egyedülálló, fából és kőből épített bányászházak együttese alkotja.
Úrvölgy mai érintetlenségét, egészséges klímáját, a természet által ajándékozott túraútvonalait, a hegyi emberek kedvességét és egyszerűségét a természetvédelmi területnek nyilvánított faluban az egész év során tapasztalhatják a turisták, akiknek száma évről-évre nő. Háborítatlan a csend, itt a szellem és a lélek is megnyugvást talál.
Úrvölgy község a múltban Európában főleg rézércbányászatáról volt híres. A falazott épületek mellett, amelyek a bányaigazgatási tevékenységhez kapcsolódtak, az épületegyüttes meghatározó részét a földszintes és kétszintesnépi bányászházak alkotják, melyeket többnyire kőalapzatra fektetett, ácsolt fagerendákból emeltek.
A kőből és fából készített falakat agyaggal kenték le és mésszel fehérítették ki. A deszkázott oromlezárású nyeregtetőket eredetileg zsindellyel fedték be. A legtöbb fennmaradt népi épület a 19. századból származik.
A bányász múltat a falu főterén lévő mini emlékmű őrzi. Annak ajtaja a nap minden órájában egyszer kinyílik, és megszólal a bányász múltra emlékező zenedoboz, mely látványnak is megindító.
|
|
GARAMSZEGI EVANGÉLIKUS FATEMPLOM
A garamszegi (Hronsek) evangélikus fatemplom páratlan látnivaló, nem véletlen, hogy 2008 óta az UNESCO Világörökség részét képezi, több más felvidéki fatemplommal együtt. A Zólyom és Besztercebánya között, a Garam partján található óriási, magtárra emlékeztető, skandináv stílusú templom kizárólag fából, egyetlen szög nélkül épült fel.
A protestáns templomok építését a katolikus Habsburgok csak az 1681-es soproni országgyűlésen engedélyezték, de csak nem tartós anyagokból emelhettek új templomot a hívők. A helyi hatóságok mindent megtettek, hogy akadályozzák az építkezéseket, így a gyarapodó Garamszeg környéki evangélikus hívők számára is csak közvetlenül a Garam folyó közelében lévő, mocsaras helyet jelölték ki új templom építése céljából.
A fatemplomot az 1990-es években gyönyörűen felújították, 2008-ban pedig, 7 másik felvidéki fatemplommal együtt felkerült az Unesco Világörökségi listájára.
A kívülről óriási magtárra hajazó, skandináv stílusú fatemplom kereszt alaprajzú, 23 m hosszú, 18 m széles és 8 m magas. A sok ülőhely miatt az épület belső tere színházra emlékeztet, 1100 hívő tudja ülve hallgatni az istentiszteletet. A templomban hat oltárkép található, melyek helyét az egyházi ünnepek alkalmából változtatják.
A szögek nélkülözését magas szintű ácsmunkával, klasszikus összekötő technikával, ács-csapokkal, faszegekkel oldották meg, melyek jól megfigyelhetők a fő teherhordó részeknél. Érdemes megfigyelni a különleges barokk orgonát és az eredetileg aranyozott csillárt is. Az épületnek 5 bejárata és 30 ablaka van.
A fatemplom kívülről teljesen körbejárható, az ugyancsak 1726-ban emelt haranglábat az építők kénytelenek voltak kissé távolabb építeni, mivel nem engedélyezték a protestánsoknak templomtorony építését. Az épület előtt három ősöreg, terebélyes hársfa áll, melyeket a templom felszentelésekor ültettek.
|
|
Zólyom: mesevár a dombtetőn és Pusztavár romjai
Zólyom Szlovákia egyik legrégebbi városa, első írásos említése 1135-ből származik. Ikonikus látnivalója a város panorámáját meghatározó, már-már mesebeli hangulatú vár, melyet I. Lajos király 1370 körül építtetett egy kisebb domb tetején.
Az uralkodó erdedetileg vadászkastélynak szánta, de annyira megszerette, és olyan sokat tartózkodott itt, hogy nyári rezidencia, azaz a királyi udvar alkalmi székhelye lett belőle. Ebben az időben nőtt meg a város jelentősége is, a hatalmas kiterjedésű Zólyom vármegye központja lett, és fejlődésnek indult a kereskedelme és a kézműipara is.
A gótikus és reneszánsz jegyeket is magán viselő épületegyüttes a kasztel típusú várak közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a téglalap alakú zárt udvart mind a négy oldaláról két emelet magas palotaszárny fogja össze.
Napjainkban a vár a Szlovák Nemzeti Galéria egyik intézménye, az első emeletén egy gazdag képgyűjteményt találunk.
Reneszánsz várkastély, Balassi Bálint szülőhelye
Zólyom (Zvolen) legnagyobb nevezetessége a város főterétől délre egy kisebb magaslaton álló jellegzetes reneszánsz pártázatos vár. Szlovákia egyik legszebb gótikus-reneszánsz váraként a nemzeti kulturális emlékek közé tartozik, termeiben a Szlovák Nemzeti Galéria nagyszabású képzőművészeti gyűjteménye található.
|
|
Pusztavári tanösvény
A közép-szlovákiai Zólyom melletti Jávoros-hegység részben erdővel borított csúcsán, a Garam és a Szalatnya folyók összefolyásánál álló, Zólyom régi váraként is emlegetett Pusztavár a nála sokkal híresebb szepesi váréhoz hasonlítható méreteivel ejti bámulatba a látogatókat.
Csaknem nyolc hektár területet foglal el, s ezzel a legnagyobb kiterjedésű várromok közé tartozik nemcsak Szlovákiában, hanem Európában is. Az erődítmény legdélebbi részében egykor monumentális toronykaput emeltek, melynek romjai az egész építmény jelképévé váltak.
Mivel a fennmaradt várrom egyáltalán nem volt látható Zólyom városából, a várdombon kiirtották az erdő egy részét. Most már a Zólyomba vezető útról is jól láthatóak a régi várfalak romjai.
A 12. században királyi várat építettek ezen a helyen, amely később a mai Közép-Szlovákiával körülbelül azonos kiterjedésű Zólyom királyi vármegye székhelyéül szolgált. A vár a 15. században, a Hunyadi János és Brandýsi Jiskra János seregei között dúló harcokban megrongálódott. A 16. század végén részben megújult, majd teljes pusztulásnak indult.
A kiterjedt régészeti kutatás, amelyet a Pusztaváron 1992 óta rendszeresítettek, igen sikeresnek bizonyult: a várdombon a korai bronzkorból származó, kőfalakkal megerősített település nyomaira bukkantak.
Pusztavár egész területét a jelenlegi régészeti kutatás színhelyével együtt a nyilvánosság előtt is megnyitották, ide vezet a Pusztavári tanösvény.
|
|
Stubnyafürdő: egy igazi oázis a felvidék szívében
Ez a békés, komoly múltra visszatekintő fürdőváros, Turóc vidékének utánozhatatlan természeti szépségeivel a hagyományos szlovákiai kultúra megismerése mellett kényelmi szolgáltatásaival is kivívta magának az ismertséget.
Stubnyafürdő az egyik legrégebbi gyógyfürdővel büszkélkedhet a mai Szlovákia területén. A története egészen a középkorba nyúlik vissza. Ásványvízforrásainak köszönhetően a test és a lélek felfrissülésére vágyók kedvelt célpontja lett.
A fürdőben a mozgásszervi, légzőszervi megbetegedések, a bőr- és veseproblémák, valamint a kiválasztó szervrendszer gyógyítására szakosodtak. Miért is ne próbálnánk ki egy olyan gyógyterápiát vagy relaxációs fürdőt, amely teljesen ellazít? A turóci, 35°C-os ásványvíznek köszönhetően ez az egyetlen szlovákiai aquapark, amely gyógyfürdő is egyben.
A 2008-ban megnyitott aquapark keresztapja Michael von Habsburg-Lothringen császári-királyi főherceg, akinek híres ősei sokszor megmártóztak a helyi források gyógyító vizében.
1848-ban, a település szívébe 14 hektár területen egy csodálatos park épült, ami a mai napig a hely egyik leglátványosabb része. A kertésznek lakóházat tartottak fenn, aki a botanikus kert mellett egy üvegházat is gondozott. A ma 13 hektár területen elnyúló park nemzeti kulturális emlék, számos ritka és védett fával. Sétánk mellé szegül a Teplica patak, hosszanti irányban végig, egy-két híddal kötve össze két partját.
|
|
1. nap, május 17. péntek: Garamszeg és Úrvölgy
Indulás Budapestről a kora reggeli órákban. Első megállónk Garamszegen lesz, ahol megnézzük az UNESCO-védett garamszegi evangélikus fatemplomot, majd indulunk tovább Úrvölgybe.
Erkezés Úrvölgybe, a természet ölelésében megbújó idilli kis bányász településre. Itt megnézzük a falu nevezetes épületeit, bányamúzeumát, és túrázunk is.
A csodálatos panoráma domináns része a 13. századi román alapokra épített, magas tornyú korai gótikus Úr megváltásának temploma. Az erődítménnyel körülvett templomhoz az úton kívül egy 160 lépcsőfokból álló fedett lépcsőházból is el lehet jutni. Ide egy kis, parkos térségen keresztül lehet belépni, melynek szomszédságában a 16. századi, volt kopogtató reneszánsz épülete áll.
Ugyancsak egyedülállónak számít a régi, bányai vízvezeték és az ismert helyi vertcsipke is. A községi hivatal történelmi épületében található az újonnan berendezett Rézmúzeum.
Végigsétálunk a gyönyörű természeti környezetbe ágyazott bányászati tanösvényen is, ami kb. 5 km.
Ezután indulunk közösen a szállásunkra, amely a híres fürdőtől pár perc sétatávolságra található, így ha vacsora előtt marad idő, lehet kicsit lazítani (van 2 órás jegy is), vagy sétálni a látványos parkban!
|
|
2. nap, május 18. szombat: túra Donovalyból
Erre a napra terveztem a Donovalyból induló egész napos túrát. A felvonók ugyan csak június közepén nyitnak, de van egy fantasztikus panorámában gazdag, könnyű gyalogtúra az Alacsony-Tátra nyugati szélén, az Óhegyi-hegység legmagasabb bércein, amelynek kiindulópontja a Donovaly nagy parkoló, innen indulunk a Kecskehát (Kozí chrbát) havasi legelővel borított lenyűgöző körkilátást nyújtó gerincére, majd Koritnicától busszal vissza Donovalyba.
Kényelmes, közepesen hosszú gyalogtúra néhány meredekebb, de rövid kapaszkodóval, lejtővel, jól jelzett turistautakon, ösvényeken. Táv: 15 km, szint 500 m. Aki a busz helyett is gyalogolna, arra még egy 5 km-es szakasz vár :)
VIsszatérve Stubnyafürdőre talán még belefér egy relaxfürdő.
|
|
3. nap, május 19. vasárnap: Besztercebánya és Zólyom vára
A hosszú túra után ezen a napon a macskaköveké, az évszázados épületeké, a bányavárosok hangulatáé a főszerep!
Reggeli után Besztercebánya felé vesszük az irányt, ahol csatlakozik hozzánk túravezetőnk, és kalauzol bennünket ezen a napon. Várnegyed, az
Óratorony, a Szlovák Felkelés tere, a Thurzó ház, a Pap-bástya és a Bányász-bástya, a Szűz Mária mennybevétele plébániatemplom, a
Mátyás-ház stb. megtekintése után tartunk egy kis ebédszünetet, majd átmegyünk és megnézzük Zólyom várát.
Itt a látogatót négyszögletes kaputorony fogadja, egykoron ezt kettős felvonóhíd védelmezte a támadásoktól. A belső vár udvarába vezető kapualjban gótikus ülőfülkék láthatók. Itt helyezték el 1994-ben a Balassi Bálint emlékét megörökítő bronztáblát.
Legszebb része a XVIII. századból fennmaradt festett kazettás mennyezete a Királyok termében; nem kevesebb, mint 78 német-római és Habsburg császár portréja látható itt.
|
|
4. nap, május 20. hétfő: Körmöcbánya és Pusztavár körtúra
Reggeli után búcsút intünk a szálláshelyünknek, és Zólyom felé vesszük az irányt, ahol a lenyűgöző Pusztavár tanösvényen túrázunk (6.5 km, 300 méter szint), gyönyörű klátással a Garamvölgyre.
Zólyom első vára a Pusztavár volt, amelynek romjai csaknem nyolc hektáron terülnek el. Szlovákia és egyben Európa legnagyobb kiterjedésű várromjai közé tartozik. Az egész építmény jelképe az egykor monumentális toronykapu. 1992 óta kiterjedt régészeti kutatás folyik Pusztaváron, ahol a korai bronzkorból származó, kőfallal megerősített település nyomaira bukkantak. A várrom egész területét, beleértve a régészeti kutatás helyszínét is, a nyilvánosság előtt is megnyitották és a Pusztavári tanösvény is a várromhoz vezet.
|
|
Szállás, részvételi díj, egyéb információk:
Szállásunk Stubnyafürdőn (más néven Turócfürdő) lesz, egy nagyon szép, igényesen felszerelt szállodában.
A szállás elhelyezkedése remek, éppen szemben van az aquaparkkal, ami egy csodálatos, hangulatos parkban helyezkedik el.
Részvételi díj:
- kétágyas szobában 230 euró/fő
- két hálószobás 4 fős lakosztályban 210 euró/fő
- négyágyas, tágas szobában 200 euró/fő
A részvételi díj tartalmazza:
- 3 éjszaka szállást, félpanzióval (reggeli és vacsora a szálláson);
- túrákat, helyi túravezető díját;
- szervezési és túravezetői díjat;
- idegenforgalmi adót;
- parkolási díjat a szálloda privát parkolójában.
A díj nem tartalmazza:
- a köztes étkezéseket, belépőket, a biztosítást és az utazási költségeket.
Jelentkezési határidő: április 5. péntek, de nagyon gyorsan be szoktak telni a helyek, ezért az a biztosabb, ha minél hamarabb jelentkeztek.
Utazás telekocsival, érdemes barátoknak összeállni, de segítek a szervezésben.
FIGYELEM! A jelentkezéshez NAGYON FONTOS beírni a túra nevét, mert több esemény is fuhatt egyidőben, és az üzenet szövegei e-mailben érkeznek, és ha nincs odaírva, hogy melyik túráról van szó, nem fogom tudni, így az ilyen üzeneteket automatikusan figyelmen kívül hagyom.
|
|
| |
