Nyári egynapos túrák:
- 2020.06.23.
- július 12. vasárnap:
Múltidéző körtúra a Drégelyvárhoz
- július 25. szombat;
- augusztus 8. szombat.
A helyszínek folyamatosan kerülnek meghirdetésre.
| Oktatás a Margitszigeten
- 2020.06.23.
Tervezett időpontok:
- július 10, péntek (délután);
- július 26. vasárnap;
- július 9. vasárnap.
tovább
| Mátrai NW és Wellness hétvége
- 2020.06.23.
Augusztus 28-30.tovább
|
|
| |
DRÉGELYVÁR KÖRTÚRA ÉS BÁNKI TÓ, 07.12.
A Börzsöny északi részén, a Nógrád megyei Drégelypalánk községtől délre, a magyar–szlovák határ közelében egy magányos sziklacsúcson emelkedik Drégely vára. Az erdőségekkel körülvett 444 méteres magaslaton található várromért és a pompás kilátásért megéri felkapaszkodni!
A könnyű terepen, de változatos tájakon vezető, közepes hosszúságú körtúra kora újkori történelmünk egyik leghősiesebb epizódjának csodálatos környezetben fekvő helyszínére, kellemes szintkülönbséggel.
A vár első fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik. 1311–21-ig Csák Máté birtokolta, majd halála után tulajdonjoga a királyra szállt. 1438-ban Pálóci György esztergomi érsekhez került örökbirtokként, hogy aztán Várday Pál érsek az 1540-es években a közrendű családból származó Szondi Györgyöt tegye meg a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává.
A korábban az érsekség által vadászkastélyként használt drégelyi vár hadászati jelentősége a török időkben nőtt meg. Amikor 1544-ben Visegrád, Vác és Esztergom mellett már Nógrád vára is török kézre került, Drégely lett az egyetlen erődítmény, amely a gazdag felvidéki bányavárosokat megvédhette a török támadásoktól. Szondi György vára azonban vékony falaival, magas tornyaival, törékeny „vadászkastély” jellegével akkori állapotában alkalmatlan volt e szerepre. Maga Szondi is tudta ezt, ezért kérelmezte a vár megerősítését és megfelelő felszerelését. Az uralkodói szándék I. Ferdinánd részéről ugyan megvolt, az országgyűlés 1546-ban el is rendelte az erőd fejlesztését, de a munkálatok végül elmaradtak.
Ide, ezekhez a csodás körpanorámát kínáló, ma már megkapóan békés falak közé vezet Nagyoroszi széléről, a Drégelyvár vasútmegállótól induló 13 km-es körtúránk, amely könnyű, de változatos terepen halad, és érinti Deszkáspusztát, valamint Pénzásást is, hogy aztán egy kiterjedt, tavasszal illatozó akácoson át vezessen vissza minket a kiindulópontra.
Hossz: kb. 13 km
Terep: közepes
Szintemelkedés: 355 m.
Időtartam: kb. 5 óra
|
|
A palóc Balaton - a hangulatos Bánki tó
Tipp:
A túra végeztével hazafelé megállhatunk a Bánki tónál, amelynek kellemes strandján megejthetünk egy délutáni fürdőzést!
Nógrád megye állóvizekben meglehetősen szegény, ezért is nevezetes a "tengerszeméről" elnevezett, festői környezetű, erdőségekkel határolt Bánki-tó. A falu házai mögött, a Lókos-patak völgyében csillog a tó hatalmas víztükre, melyet korábban belső források tápláltak.
Ma északról a hagyományos falu utcái, délről pedig a jelentősen megnövekedett "üdülőfalu" szinte körbeöleli a tavat. Ma már szépen kialakított sokoldalú szolgáltatást nyújtó strandfürdő várja egész nyáron látogatóit.
Alkonytájt gyönyörködtető látvány a bánki naplemente, s a tó tükrén karcsún hajladozó susogó kis nádas. Néhány éve hattyúk is költöztek a vízre.
|
|
| |
